Határtalanul

1. Nap

Első megálló Lenda volt, ami a Muravidék és a szlovéniai magyarok központi települése.

Megtekintettük a város központját, az 1848-49-es emlékhely domborműveit, a Szent Katalin plébániatemplomot, ami 1751-ben kapta mai formáját, és a római katolikus lakosság lelki központja lett. A templom barokk tornya és főoltára jelentős művészeti értékkel bír és a mellette található Szent István szobrot, ami a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére állítottak, valamint a helyi zsinagógát. A Makovecz Imre által tervezett és építettet színházként és hangversenyteremként működő kultúrpalotát is megtekintettük. Az eredeti elképzelés szerint az egykori középkori Lendva területére tervezett épület mindkét oldalon csatlakozott volna a szomszédos épületekhez. Az egyik szárny nem épült meg, a másik oldalon pedig sajnos lebontásra került a volt zsidó iskola épülete, ezért a színház nem a városi struktúrába illeszkedő, szűk középkori teret hoz létre, hanem egy parkban, szabadon álló épületként jelenik meg. A színház külsején és belsejében is őrzi elpusztult építészeti környezetének lenyomatait.

Ezek után ellátogattunk a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetbe, ahol Patyi Zoltán intézményvezető rövid rendhagyó történelem órát tartott, megismertette velünk a helyi magyarság történetét, jelenlegi helyzetét és lehetőségeit. Mi is bemutattuk településünket és a Trianon emlékév kapcsán közös megemlékezést tartottunk.

Egy kis videót megtekintésével kezdtük sétánkat a Bánffy-Eszterházi kastélyban , megtekintettük Zala György szobrászművész, alkotásainak miniatűr másait, valamint a hetési tájegységre jellemző viseletet és használati tárgyakat.

Felkapaszkodtunk a lendvai szölőhegyre, ahol a Szentháromság kápolnát tekintettük meg és benne Hadik Mihály törökverő hadvezér múmiáját. Helyi idegenvezetőnk jóvoltából új történelmi ismeretekkel bővült a tudásunk.

Átbuszozottunk Dobronakba, ahol Dobronoki György emlékházát tekintettük meg. A kiállításon megismerkedhetünk Dobronoki munkásságával. Ezen kívül helytörténeti-néprajzi gyűjteményt is láthattunk itt, amelyet a környék fiataljai néprajzi nyári táborok alkalmával gyűjtöttek össze a környéken. A kiállításon bútorokat, ruhákat, használati tárgyakat és írásos dokumentumokat is láthattunk.

A Szent Vid kápolnát és a Bakonaki-tavat nem tudtuk megnézni útlezárás miatt.

2. Nap

Sajnos az időjárás nem kedvezett nekünk, így a második napra tervezett magyar-szlovén-osztrák hármashatár túrát nem tudtunk maradéktalanul teljesíteni. Felsőlendván meglátogattuk a Szlovénia legnagyobb erődjét, a Grad-ot. 2006-ban fejeződött be a vár teljes statikai felújítása, és tovább régészeti feltárásokra is sor került. A teljes tetőzetet már megújították, és igyekeznek hasznos funkciót találni a jelenlegi utaktól távol, félreeső helyen fekvő óriási épületnek. Itt helyezték el a három állam szomszédos területeire kiterjedő Rába-Őrség-Goricko Natúrpark szlovéniai igazgatóságát és információs központját. A várkastélyban esküvőket is rendeznek, és a néhány helyiséget már luxusszínvonalú szállodai szobának alakítottak át, továbbá modern konferenciatermeket alakítottak ki. A várban több helytörténeti és néprajzi gyűjtemény tekinthető meg. A várudvar egy sor termét népi mesterségek kiállítóhelyének rendezték be.

A történelmi nyugat-dunántúli Őrvidék középkori emlékeinek egyik kiemelkedő települése Bántornya. A Bánnffy-családhoz fűződő Árpád-kori templomon román és gótikus stílusjegyeket egyaránt fellehetünk, falain Aquila János gyönyörű freskóit láthattuk, köztük a Szent László legendát.

Következő megállónk egy orhidea farm trópusi kertje volt, ahol különleges egzotikus növényeket láthattunk. 14.000 négyzetméteres az üvegház, és több mint 150 féle orchideát termesztenek itt trópusi körülményeket biztosítva számukra. Több mint 400-féle egzotikus növény, pálmák, páfrányok láthatók, amerre csak nézünk. Kis csobogók, narancsfa, vízesés, és még egy jópofa hinta is el van rejtve a dzsungelben, ahol diákjaink pózolhattak. Egy üvegablakon keresztül az üzembe is bekukkanthattunk, és bár csak messziről, de valamennyire azért lehetett látni, hogy zajlik nagyüzemi szinten a virágok ültetése, előkészítése, csomagolása.

Nagytótlakon a 13. századi Szent Miklós körtemplomot csodáltuk meg. A körtemplom Szlovéniában a jelentősebb román stílusú építészeti emlékek egyike, a maga nemében egyedülálló. Társai az országhatár magyar oldalán találhatók, ahol a tatárjárás nem pusztított annyira, mint a Magyar Királyság egyéb területein. E templomtípust „Rotunda ecclesia”-nak, azaz kerek templomnak nevezik. A templombelső falképei jelentős értéket képviselnek. A kupola festményei maradtak fenn a legjobban. A csúcspontban hatalmas mandorlát láttunk, amelyben Krisztus egy szivárványon áll. Rajta kívül a hold és a nap, valamint a négy evangélista jelképe látható. A kupola ívének mezőin Krisztus szenvedése van lefestve. A falfülkékben szentek sora látható.

3. Nap

Mariborban bejártuk az óvárost. Megtekintettük a Mariborski gradot, a 15. századi kastély a belvárosban, az eredeti maribori várból már csak néhány rész maradt meg, az épületben jelenleg helyi múzeum üzemel, a Keresztelő Szent János katedrálist, ennek múltja a 12. századig nyúlik vissza, a katedrálist a 14. és a 15. században többször is átépítették, majd egy 17. századi átépítést követően az épület elérte a 76 méteres magasságot. Sajnos az egekbe tornyosuló harangtornyot nem kímélték a villámok, és annak magassága 56 méterre csökkent, a Városházát és a Víztoronyot. Végigsétáltunk a Dráva folyón átvezető Öreghídon (Állami hídon). A híd 270 méter hosszú. Középső szakasza 166 méter hosszú és három acél íven nyugszik. A második világháború alatt megsérült a hídszerkezet, de később részlegesen újjáépítették

Ptuj – megemlékeztünk Szlovénia legrégebbi városának magyar vonatkozásiról. A település IV. Béla és Mátyás király idejében a magyar királyság része volt. A régi városkapuk egyikét Magyar Kapunak hívták. Sétáltunk az ódon városközpontban. A Flórián téren láthattuk az új városházát, A Szent Flórián szobrot, a Múzeum téren a régi városházát, mellette az Orpheus emlékművet, A Városi Torony előtt, a Szlovén téren áll ez az 5 m magas, márvány monolit, mely Ptuj jelképe lett. Marcus Aurelius Vera tiszteletére állították fel, aki akkoriban vezette a várost. A középkorban pellengérként használták, a bűnösöket egy vasgyűrűvel láncolták hozzá, hogy nyilvánosan megszégyenítsék őket. Az Orpheus-oszlop Szlovénia legrégebbi olyan műemléke, mely ma is az eredeti helyén található. Megtekintettük a középkori várostornyot és a Szent György plébánia templomot, mely sok felújításon esett át, mégis őrzi eredeti gótikus megjelenését. Kóruspadjai nemcsak a templomnak, de az országnak is dicsőségére válnak, hiszen ezek Szlovénia legrégebbi padjai, melyeket 1446-ban készítettek.

Városnéző sétára indultunk Zágrábban, Horvátország fővárosában. Meglátogattuk a Káptalandombon emelt székesegyházat, benne a Szent István kápolnával, ahol Szent László koronázási palástját is láttuk. Itt nyugszik Erdődy Tamás valamint az 1919-es újra temetésük óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter (II.Rákóczi Ferenc nagyapja) is, akiket a Wesselényi összeesküvés miatt végeztek ki. A Képtalandombi városrészből átsétáltunk a Felsővárosba, itt megnéztük a Jellasics teret, a Jellasics lovasszobrot a főterén, majd a dombon felsétálva az öreg kapun át a Szent Márk térre értünk. Itt található a horvát Szábor, vagyis az országgyűlés, amely a Szent Márk templomra néz, amelyen Horvátország és Zágráb címerét Zsolnai cserépből rakták ki. Majd a felvonók menti lépcsőkön visszatértünk a sétáló utcára.

4. Nap

Fiume központjától 2 km-re északkeletre, a várost átszelő Recsina folyótól délre emelkedő magaslaton fekszik Terszat. Északnyugati részén a Recsina kanyarulata felett áll Trsat vára, melynek szolgálófalujaként a település kialakult. A vár két fő részből áll, a bejáratnál levő elülső részből és az északi oldalon emelkedő hátsó részből. Mai formája az 1827-től megindult rekonstrukció során alakult ki, mely során a középkori várat a felismerhetetlenségig átépítették. A vár délnyugati sarkában áll a vár legrégibb részének tartott Frangepán-torony, mely a hagyomány szerint római őrtorony alapjain épült ezért római toronynak is nevezik. A középkorban lakótoronyként szolgált. Ez ma is a vár legerősebb és legmagasabb tornya, melynek azonban csak az alsó része eredeti, a felső rész a 19. századi átépítés során épült. Ekkor építették a vár keleti udvarán a világ hőseinek az ókori építményeket utánzó mauzóleumot is. Az épületegyüttes egy részét étteremmé építették át. Ma szabadtéri színpad is működik benne.

A Trsati Szűzanya tiszteletére szentelt Mária búcsújáró templom építését Frangepán IV. Miklós határozta el és építését V. Miklós pápa engedélyével fia Frangepán Márton kezdte meg. A templom, mely a legenda szerint a Szűzanya názáreti háza helyén épült ma az egyik legismertebb zarándokhely Horvátországban. Itt temették el a Frangepán család több tagját és a trsati lépcső építtetőjét Kruzsics Pétert is. A templom helyén korábban egy Frangepán I. Miklós által építtetett kápolna állt, mely a mai templom szentélyétől a hajó közepéig ért. A bal oldali hajó és a homlokzat később épült. Mai formáját 1824-ben nyerte el amikor hat méterrel meghosszabbították és harangtornyot építettek mellé. A templom a többszöri építkezések eredményeként gótikus, reneszánsz, barokk és biedermaier jegyeket tartalmaz. A templom kápolnája, magyar hadihajók emlékét őrzi („Az egész magyar hadiflotta itt parádézik a tersattói kápolna belső falán”. a Szent István, Vinbus, Unitis).

Fiume a város a 20. század folyamán hat országhoz tartozott: Osztrák–Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország. 1920 és 1924 között itt működött a Fiumei Szabadállam nevű államalakulat, amelynek a magyar is hivatalos nyelve volt. A magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak.

A Korzó közepén áll a városi torony az órával, a városiak és a turisták találkozóhelye is, amit a 15. században építettek. A mai óra 1873-ban került a helyére, alatta Fiume ősi címere látható. Az óváros mellett található a Múzeum téren a kormányzói palota, amely korábban az itt székelő kormányzó rezidenciája volt. Ma Tengerészeti és Történelmi Múzeum, amelyet 1893 és 1895 között építettek Hauszmann Alajos tervei alapján, reneszánsz stílusban.

Az újváros legnagyobb épülete az Adria-palota, amely a Riva 16-os szám alatt található. Giacomo Zammattio építész tervezte 1897-ben, ma a Jadrolinija épülete. Itt szállásolták el a hajózási társaság

Az egykori Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete a mai Riva 1-es házszám alatt volt található. Az épületet neoreneszánsz stílusban építették 1883–85 között, Hubert József tervei alapján. Itt működött a révkapitányság, a révőrkaszárnya, 1895-ig a tengerészeti akadémia és 1918- ig a fiumei olasz patríciuscsaládból származó Garády Viktor író vezette biológiai állomás (és akvárium), amely főként a halászathoz kapcsolódó kutatásokat végzett.

A Horvát Nemzeti Színház helyi épülete neoreneszánsz–neobarokk stílusban épült. Nézőtere historikus mennyezeti freskóit részben az akkor még ismeretlen fiatal festő, Gustav Klimt festette.

Felkerestük a magyar feliratú kikötői bolyákat és a Baross emléktáblát. Elhagytuk a kikötőt és az egykori Andrássy úton keresztül megérkeztünk a valamikor Kossuth Lajos Korzóra ahol eltöltöttünk egy kevés szabadidőt.

5. Nap

Varasd mintegy 20 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkerestük az Erdődyek várkastélyát. A vár a városközpont északnyugati részén található, ma itt található a városi múzeum. A várat először a 12. században említik és valószínűleg a megye központja volt. A 14. század végén a Cillei grófok kapták meg a területet és gótikus stílusban újjáépítették a várat. A vár a 16. században érte fénykorát, amikor reneszánsz stílusban átépítették. Az építkezések 1544-ben indultak Domenico dell'Allio itáliai mester irányításával. Ekkor épült a reneszánsz várpalota is. A vár a 16. század végén az Erdődyeké lett, akik több részét barokk stílusban építtették át. A vár körül a külső nagy sánc maradványait ma egy széles, egykor vízzel telt árok övezi. Ennek vonalvezetésén ma is megfigyelhetők a külső védelmi vonal sarkain állt hatalmas négyszögletű bástyák nyomai. A várfalhoz és a várudvarhoz tartozó épületekből mára kevés maradt meg, de ezek közül ma is megcsodálható az őrtoronynak nevezett várkapu épülete, amelyben ma a vármúzeum működik. és tettünk egy sétát a csodálatos barokk belvárosban.

A főtéren áll az 1523-ban épített városháza. Brandenburgi György adományozta a városnak és funkcióját a mai napig megtartotta. Európa egyik legrégibb városháza-épülete, 1523-ban már itt üléseztek a város elöljárói, mai formáját a tűzvész után, a XVIII. század végén kapta melyet 1791-93 között késő barokk stílusban építettek át.. Óratornya ekkor, 1791-ben épült. Erkélye felett a város címere látható, melyet Hunyadi Mátyás adományozott a városnak. Szintén a Főtéren található a Draskovics grófok palotája, mely a 18. században épült egy korábbi 16. századi palota helyén. A varasdi megyeháza Horvátország egyik legnagyobb barokk palotája, mely Jakov Erber tervei szerint épült. Szintén számos falfestmény díszít. 1772-ben épült késő barokk stílusban, a négy évvel későbbi tűzvészt követően kapott klasszicista homlokzatot. 1924-ig huszonöt főispán irányította innen a vármegyét, ezt követőn adminisztrációs és bírósági épületnek használták.

A Szűz Mária Mennybemenetele-székesegyházat 1642 és 1656 között a jezsuita rend építtette kolostorral és iskolával együtt. Ma a püspökség irodái és informatikai fakultás működik benne. Ez időszak a nagy templomépítések időszaka volt a városban, mert a Ferences templom és kolostor is ekkor, 1650-57-ben épült. 54 méteres tornya a legmagasabb a városban. A templom mellett áll Gergely, nini püspök szobra, aki a horvát nyelv legnagyobb védelmezője volt a X. században. A szobor eredetileg Split városának készült, de az ottaniak túl kicsinek tartották, így került ide, pont beilleszkedve a városképbe. A Szent Miklós plébániatemplomot 1761-ben, a város patrónusának tiszteletére szentelték fel, a barokk épület részben egy román kori templom alapjaira épült.

Csáktornya, Muraköz megye székhelye, a Hahót nembeli Csákról kapta nevét, aki zalai ispán majd erdélyi vajda és szlavón bán volt. A várat Csák, a Csányi család őse építtette a 13. század közepén. A vár első formájában egy árokkal övezett lakótorony lehetett, síkvidéki mocsárvár volt.1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett. A Zrínyiek uralma alatt a város és a vár is nagyot fejlődött. A várat sokszög alakúra építették át és olaszbástyákkal erősítették meg. A reneszánsz várpalotában a Zrínyiek királyi pompa szerint éltek. Itt írta Zrínyi Miklós költő a Szigeti veszedelmet és itt is hunyt el 1664. november 18-án egy vadkanvadászat közben kapott halálos sebe miatt máig tisztázatlan körülmények között. A Republike téren áll Zrínyi Miklós 1904-ben emelt turulmadaras emlékoszlopa (Aróky Aladár műve), rajta a költő és hadvezér domborműve. A városi parkban található a Muraköz szülöttének, Szent Jeromosnak 1766-ban készített szobra Veit Königer stájer szobrászművész alkotása. Ellátogattunk a honvédő háború áldozatainak emlékművéhez.